Névadónkról

Szilágyi ErzsébetSzilágyi Erzsébet – e szó hallatán sokunknak Arany János balladai sorai jutnak eszünkbe: „Szilágyi Örzsébet levelét megírta, szerelmes könnyével azt is telesírta…” De ki is volt ez a nagyasszony, akit Arany csak így említ „Mátyás anyja”?

Különleges asszony volt, akiről még azt sem tudjuk biztosan, hogy mikor született és halt meg, holott Hunyadi János felesége és Mátyás király édesanyja volt.

A Szilágyi család gyermekeként 1410 körül született Horogszegen, és ott is nevelkedett. A Zsigmond király seregében harcoló törökverő Hunyadi Jánoshoz ment feleségül 1432-ben. Ettől a ponttól életének története férje hadi sikereinek és szédítő sebességű társadalmi felemelkedésének a függvénye volt. Hunyadi János és Szilágyi Erzsébet házasságából két fiú született: László 1433-ban, Mátyás 1443-ban. Hunyadi eközben 1438-ban szörényi bán, 1440-ben nándorfehérvári kapitány és erdélyi vajda, majd 1446-ban Magyarország kormányzója lett. 1450-ben a császárral kötött egyezményben kénytelen volt elismerni V. László trónigényét. 1453-ban az országgyűlésen lemondott kormányzói tisztéről, de az országos főkapitányi tisztet és a temesi ispánságát megtartotta. 1456-ban hunyt el pár nappal a győzedelmes nándorfehérvári csata után.

Férje halálát követően Szilágyi Erzsébet sorsa eggyé lett fiaiéval. Valódi történelmi szerepe akkor kezdődött, amikor megeskette V. László királyt, hogy fiainak nem lesz bántódásuk Cillei Ulrik meggyilkoltatása miatt.

V. László ezt nem tartotta be, és 1457. március 16-án a budai várban, a Szent György téren lefejeztette Hunyadi Lászlót, Mátyást pedig börtönbe záratta, majd túszként magával vitte Prágába.

A király 1457 novemberében meghalt, így Szilágyi Erzsébet elérkezettnek látta az időt, hogy Mátyást kiszabadítsa. 40000 aranyat fizetett érte és tett egy ígéretet ,így a cseh uralkodó, Podebrád György elengedte Mátyást; a szabadulásért cserébe Mátyás később feleségül vette a király leányát, Katalint. Erzsébet ezt az ígéretet a morva határon, ahol fiát fogadta, saját pecsétjével erősítette meg címeres okiratában.

Itthon mindeközben hatalmas vagyonával és befolyásával előkészítette a terepet, hogy a Hunyadi-párt 1458. január 24-én a Duna jegén megválassza Magyarország királyának az alig tizenöt esztendős Hunyadi Mátyást. A pénzt a főrendek közt bátyja, Szilágyi Mihály osztotta szét, és ugyancsak ő volt az, aki összeszedte a szükséges fegyveres erőket, amelynek a királyválasztásban meghatározó szerep volt szánva. Ezt követően Mátyás fogságból való hazaérkezése után Szilágyi Erzsébet immár békésebben élhetett.

A király anyja ideje nagy részét megosztva töltötte Budán, a királynéi várban, illetve Vajdahunyad várában. Gyakran jótékonykodott; 1465-ben kolostort építtetett Vajdahunyadon a ferencesek számára. 1473. augusztus 8-án Budáról keltezett levelében arra kérte a pápát, hogy Kapisztrán Jánost, Hunyadi János bajtársát emelje a szentek sorába, amely kérésére sosem kapott választ. Kapisztrán szentté avatása 1690-ben megtörtént.

Egyetlen unokáját, Corvin János herceget ő nevelte, és hatalmas vagyonát is ráhagyta 1484-ben bekövetkezett halálakor.

Szilágyi Erzsébet örök emlékét őrzi a Mátyás anyja, Arany János halhatatlan balladája és Erkel Ferenc operája a Hunyadi László is gyönyörű áriákkal állítja elénk Szilágyi Erzsébet nagyasszonyi figuráját.

Figyelemreméltóan jeleníti meg Szilágyi Erzsébet alakját Ugron Zsolna Hollóasszony című kisregénye is, amely 2016-ban jelent meg.